Szövegező tippek IV.

A nyelvnek alapvetően két funkcióját különböztethetjük meg. 

Az első a gondolkozásunkat, értelmezésünket kiszolgáló belső nyelv. 

A második a kommunikációt kiszolgáló eszköztár, a használt nyelv. 

A mi szempontunkból jelenleg e második funkció az érdekes. Ezt szeretném körüljárni a dialógusok egy speciális aspektusa felől. Használjuk példaként az előző mondatomat. Körüljárni. Elsődleges (denotatív, lásd, a Szövegező tippek első részét) értelemben ez egy fizikai cselekvést jelöl. Mégsem arra asszociálunk ilyenkor, sokkal inkább a konnotálódott (lásd ugyanott) tartalom jelenik meg, tehát a forgalomhoz társított absztrakt jelentéstartalom tudatosul. Miszerint körüljárjuk, tehát gondolatban megvizsgáljuk a témát. 

Ennek oka a kulturális közös tér, amelyben szocializálódunk és ami kialakítják az értelmezési köreinket. Ez azonban egy másik téma. A lényeg, amelyet meg szeretnék ragadni, hogy hiába az elme értelmező funkciója, a felfogás, tapasztalás a testen keresztül történik, ezért testi funkciókból különösen könnyen asszociálunk elvont folyamatokra. Tehát a gondolkozásunkban éppúgy, mint a kommunikációban, absztrakt folyamatokat is előszeretettel írunk körül cselekvéssel. Még az élettelen tárgyakat is, akaratlanul, de cselekvésre szólítjuk fel, pl.: nyílj már ki, miért nem indulsz, b@szd meg!? 

Éppen ezért, ha a dialógusainkban fizikai tevékenységre utalunk, akkor az ott megjelenített elvont absztrakció is azonnal befogadhatóvá válik az olvasó számára, hiszen ezt az alapvető mechanizmust (testi tapasztaláshoz köthető értelmezés), indítják be bennünk. Eddig tudsz követni? Tessék, egy újabb példa. Sem te, sem én nem gondoltunk az iménti felszólítás elsődleges tartalmára, ugyanakkor egy igen bonyolult mögöttes jelentéssort adtam át egyetlen cselekvésre utaló mondattal (Sikerült értelmezni és adaptálni a fentebb leírtakat?). Éppen ezért arra bíztatok minden szerzőt, hogy tudatosan használja ezt a nyelvi eszközt és a kapcsolt tudatmechanizmust, amikor egy összetettebb, absztrakt tartalmát kíván átadni. Személyes tapasztalatom, hogy több szerző itt vérzik el, hosszas, nehezen értelmezhető körmondatokba, terpeszkedő szerkezetébe bonyolódva, ahelyett, hogy néhány cselekvést leíró mondattal általánosan befogadhatóvá tenné a szöveg mondanivalóját. 

A kép forrása: Internet.